Dialog Title
Dialog Message
Bejelentkezés tagjainknak
Itt lekérheti...
Regisztráljon
Támogatóink, partnereink






















A VOSZ gazdaságpolitikai célkitűzései és javaslatai 2018


  1. Stabil gazdaságpolitikát és versenypiaci esélyeket!
    Az utóbbi időszakban a gazdaságirányítás intézkedéseire sok esetben a kivételek egyedi kezelése, a különeljárások és egyéni elbírálások voltak a jellemzőek ahelyett, hogy egységes és világos – versenysemleges - gazdaságpolitika segítené a vállalkozói közösséget helytállni a gazdasági versenyben az országon belül és azon kívül is. A hazai tulajdonban lévő és a hazai piacokra dolgozó mikro- és kisvállalkozások körében végzett kutatásaink is azt mutatják, hogy a vállalkozói közösségnek ez a legnépesebb köre nem bízik az üzleti környezet kedvező alakulásában, a gazdaságirányításban és szabályozásban. Ennek fő okaként a jogszabályok változékonyságát és az érintettek véleményének figyelmen kívül hagyását jelölték meg, továbbá nem érzik a megfelelő rásegítést a piacra lépésükhöz sem, vagyis a vállalkozásfejlesztés ezen ága nem működik jól. A korrupciót és a feketegazdaságot is jelentős gátló tényezőknek érzékelik. Utóbbiak – eltekintve a társadalmi kártételtől, szigorúan közgazdasági hatásukat vizsgálva - növelik a költségeket és piacot rombolnak, így a versenyképesség ellen hatnak.

    A gazdasági környezet stabilitása, amelyet egy, a hosszabb távú tervezést (beruházásokat) lehetővé tevő, kiszámítható gazdaságpolitika eredményez, továbbra is az egyik legfontosabb tényezője az ország fejlődésének, amelynek érvényesüléséért a továbbiakban is minden fórumon határozottan fel kell lépni.

    A hosszabb távon stabil gazdaságpolitika feltétele a jogbiztonság – esélyegyenlőség - biztosítása, amely érdemi módon előremozdítja a vállalkozások hosszabb távú stratégiai döntéseinek meghozatalát, beruházásainak megindulását, illetve a szükséges működő tőke és know-how beáramlását. Ha elszigetelt gazdasági érdekcsoportok és néhány multinacionális nagyvállalat egyedi kezelése (helyzetbe hozása) helyett a vállalkozói környezet általános, versenysemleges javítását érjük el, akkor minden magyar piacgazdasági szereplő – a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások - bizalma és beruházási kedve megnő és ez az ország gazdaságának gyors fejlődéséhez és növekedéséhez vezethet, jelentős foglalkoztatás-bővülés és átfogó bérfelzárkóztatás kíséretében.

  2. A kevesebb állam: több!
    A kormányzati foglalkoztatás (ideértve a kormányzat valamennyi szintjét és a társadalombiztosítási alapokat is) átlagos mértéke jelentősen meghaladja a környező országokban mért arányokat: az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva Szlovákiában 30, Lengyelországban csaknem 50 százalékkal kisebb létszám szükséges az állami feladatok elvégzéséhez, mindeközben Magyarországon a minisztériumi dolgozók létszáma 2010-hez képest megduplázódott. A hatalmasra duzzadt magyar bürokratikus intézményrendszer mára olyan terhet jelent a gazdaság számára, amely lassan elviselhetetlenné válik. Ugyanakkor, a változatlan méretű – sőt, növekvő – bürokráciától nem várható, hogy önmagát korlátozza, hiszen ezzel saját létét veszélyeztetné. Egyedül egy jól átgondolt, határozott kormányzati program és annak kitartó végrehajtása vezethet a magyar közszféra optimális méretének kialakulásához: racionális létszámcsökkentést kell végrehajtani! A felszabaduló képzett munkaerő jó eséllyel talál helyet a krónikus munkaerőhiánnyal küzdő versenyszférában. A megmaradt – jelentősen karcsúsított és professzionális szemléletű – közszolgálati állomány ugyanakkor magasabb szintű javadalmazásban részesülhet.

    Az állam szerepe a gazdasági ciklusok negatív hatásainak ellensúlyozásában és a piackonform módon nem biztosítható közszolgáltatásokban nem vitatható, ahogyan továbbra is fontosnak tartanánk azt is, hogy állami támogatással jöjjenek létre szakmai és regionális tőketársaságok, amelyek hozzájárulhatnak a magyar vállalkozások megerősödéséhez. Mindezzel együtt, az állami tulajdon gazdasági szerepvállalása - az állami tulajdonú vállalatok terjeszkedése - sem haladhatja meg azt a mértéket, amellyel veszélyeztetné a piacgazdasági szabályok érvényesülését, hiszen a magántulajdonra épülő gazdasági berendezkedést háttérbe szorító állami monopóliumok térnyerése nemcsak egy letűnt kor rémképével fenyegetne, hanem országunk nemzetközi versenyképességének zuhanását eredményezheti.

    Mindent el kell tehát követni a közszféra és magánszféra közötti egészséges egyensúly helyreállítására – mind a foglalkoztatásban, mind a gazdasági szerepvállalásban -, ezzel a piacgazdaság és egy versenyképesebb Magyarország egészséges működésének fenntartására! A VOSZ a fentiek szerinti program végrehajtásához mindenben segíti a kormányzati munkát!

  3. Tudás- és munkaalapú gazdaságot!
    A XX. századra jellemző munkaalapú gazdaságból a XXI. századra a tudás-alapú gazdaság előre törését figyelhetjük meg. Most zajlik a negyedik ipari forradalom, amelyet olyan területek fémjeleznek, mint a bio-technológia, a robotika, az informatika és a digitalizáció. Magyarország akkor tud hosszabb távon a nyertes (gazdagodó, javuló életszínvonalú) országok közé kerülni, ha megfelelő szakértelemmel be tud kapcsolódni a nemzetközi értékláncokba és saját fejlesztései révén megerősíti szerepét. Az olyan kisebb gazdaságok, mint amilyen hazánké, célzott programokkal, erős specializációval megkapaszkodhat az élen járók között – erre láttunk biztató példákat, pl. a digitalizáció területén! A fejlesztések révén az ország nyersanyag szükséglete is csökkenhet, amely – a nagyobb hozzáadott érték révén – a termelékenység és versenyképesség rohamos növekedését eredményezi. Az átvett, modern technológiákon alapuló termelésre továbbra is szükség van, de ha nincs fejlesztés, akkor a gazdaság „összeszerelő üzemként” megreked ezen a szinten, lemaradva a fejlettebb országok mögött. A lemaradással (leszakadással) konzerválódhatnak a jelenleg is fenyegető, kedvezőtlen folyamatok (fenntarthatatlan egészségügyi- és nyugdíjrendszer, alacsony bérszínvonal stb.).

    A fejlesztések tehát elengedhetetlenek, amelyben a VOSZ maximális támogatást kell biztosítson az Irinyi terv végrehajtásának és minden hasonló kezdeményezésnek és a digitalizációt célzó programnak! Továbbra is szorgalmazni kell a társadalom foglalkoztatás-szerkezetének átalakítását, a termelő és fejlesztő iparágaknak a leghatározottabb előtérbe helyezésével.

    A magyar képzési rendszert a fenti céloknak kell alárendelni: továbbra is fontos, hogy a modern technológiákon alapuló termelés megvalósításával lehetővé váljék a Magyarországra irányuló tőkebeáramlás növelése, de megteremtse a lehetőséget és az alapot a 4. ipari forradalom fejlesztői köréhez való kapcsolódáshoz is!

    A társadalom- és szociálpolitikailag fontos közfoglalkoztatási rendszert is kizárólag piacképes (kereslet-vezérelt) képzéssel párosítva szabad a jövőben működtetni, hogy ez a rendszer is hozzájárulhasson az értékteremtő gazdasági tevékenységhez. Csak így javítható tartósan az érintett társadalmi réteg általános és szakmai műveltsége és enyhülhet hosszabb távon is a munkaerőhiány.

    Az állami jövedelemszabályozás eszközeivel is segíteni kell az ún. atipikus foglalkoztatás gyorsabb terjedését és a lehetőségek bővülését. A részmunkaidős foglalkoztatás, a távmunka és munkaerő-kölcsönzési rendszer térnyerését kormányzati eszközökkel kell segíteni. A VOSZ támogatja a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek működését, amely révén ismét megnyílhat a munka világa a korábban nyugdíjba vonult, de még dolgozni képes és kész tömegek előtt. A nyugdíjasok munkába állása és a többi atipikus foglalkoztatási eszköz természetesen nem oldja meg a kialakult súlyos munkaerőpiaci anomáliákat (keresletvezérelt szakképzés tovább romló helyzete, munkaerőhiány), de javítani tud a helyzeten.

    Fentiek alapján továbbra is első sorban a tartós foglalkoztatás-bővülést és az értéktöbbletet adó fejlesztéseket eredményező beruházásokat támogatjuk! Az improduktív beruházások csak egyszeri munkalehetőséget és növekedési impulzust jelentenek, ugyanakkor fenntartásuk aránytalan terheket róhat a közösségekre és más, termelő, folyamatos növekedést és fejlődést biztosító ágazatokra, így ezek csak a társadalmilag ténylegesen indokolt szintig valósíthatók meg.

  4. Fenntartható és modern mezőgazdasági fejlesztéseket!
    A VOSZ a mezőgazdaságban továbbra is a hatékonyság növekedését, a modernizációt és a foglalkoztatás bővülését támogató programok mellett áll. A magyar mezőgzdaság elismerésre méltó hagyományokkal és kiváló fejlesztésekkel rendelkezik, amellyel mind a gazdasági növekedést, mind a foglalkoztatás bővülését egyre jobban támogathatja. A Széchenyi Kártya Programban az Agrár Széchenyi Kártya egyre jobban illeszkedik az agrárium kisebb termelőinek igényeihez és a mezőgazdaság időjárási kitettségének csökkentését, a károk ellentételezését megvalósító támogatási rendszerben is hatékonyan vesz részt (pl. aszály- és fagykárral sújtott mezőgazdasági termelők támogatása). A megerősödő és egyre versenyképesebbé váló, nagyobb gazdaságok mellett továbbra is fontos szerepet kaphatnak a mikro- és kistermelők, amelyek aktivitásának növekedésére számítunk. Az egyre sikeresebb Agrár Széchenyi Kártya olyan infrastruktúrát jelent az agrárium kisebb és közepes méretű gazdálkodóinak finanszírozásában, fejlesztésében és támogatásában, amelyre a következő években az agrárvállalkozások helyzetbe hozásának programjai – a VOSZ és a kamarai rendszer közreműködésével - felépíthetők és megvalósíthatók!

  5. A párbeszédnek nincs alternatívája!
    A munkavállalók és munkáltatók érdekképviseletei meghatározó szereplői a munka világának, akik az egymással és a szakpolitikák irányítóival folytatott párbeszéd révén képesek hozzájárulni a versenyképesség javulásához, a modernizáció megvalósításához, a tudás- és munka-alapú gazdaságban való sikeres helytálláshoz. A 4. ipari forradalom győztesei közé ugyanakkor csak akkor kerülhetünk, ha egy hatékony és támogató állammal tudunk együttműködni, ha mindannyian egy irányba húzunk! Ezért továbbra is forszírozzuk a meghatározó munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletekkel és a gazdasági kormányzattal közös tárgyalási és döntéshozatali rendszerek működtetését és mindenben segítjük a háromoldalú együttműködés erősítését.
A VOSZ szervezeti céljai


  1. A VOSZ a 2018. évben is körültekintő és ésszerű költségvetési politikát fog folytatni, ahogy tette azt a megelőző években is. A küldöttgyűlés által elfogadott éves költségvetési előirányzat betartása mellett arra is törekszünk, hogy a Szövetség kiegyensúlyozott működését perspektivikusan is garantáló tartalékok állománya megfelelő legyen.
  2. Tagságunk elvárásainak megfelelően, folytathatjuk a megyei/regionális és országos Év Vállalkozója kitüntető cím adományozását, hogy a területi szervezetek még jobban kiemelhessék és elismerhessék a megyében, régióban kiváló, országos szinten kiemelkedő vállalkozói teljesítmények, hivatásban elért sikerek elismerését és például állítását. A területi szervezetek elvárásának eleget téve, támogatjuk a kiemelkedő társadalmi szerepvállalás elismerésének bővülését.
  3. A területi, Megyei, Regionális Prima ünnepségek teljes körű és magas színvonalú megrendezése a 2018. évben is kiemelt fontosságú szövetségi feladat.
  4. A VOSZ egységének fenntartása és értékeinek megőrzése, valamint tagságának és együttműködő partneri körének bővítése továbbra is a legalapvetőbb stratégiai célok között szerepel, amelynek megvalósításáért és védelméért minden tag és szervezeti egység összefogására és összehangolt, közös munkájára van szükség.
  5. Szövetségünk kiemelt célja, hogy a VOSZ továbbra is hazánk jövőbeni gazdasági és társadalmi életében meghatározó szerepet vállaló, tekintélyes, kritikus, pártoktól független, de a mindenkori gazdasági kormányzattal párbeszédre és együttműködésre törekvő érdekképviseleti szervezetként működjön, amely – érdekvédelmi küldetését kiegészítő szolgáltatásaival is - a mikro-, kis- és középvállalkozói kör és a nagyvállalatok érdekeit is képviseli.

Powered by PSIntra Framework © 2008 PRIME Computer Kft.